Úgy tartom, fontos a kegyelet, a tisztelet. Vannak emlékek, cselekmények, vagy akár emberek, akik és amelyek megérdemlik a megemlékezést valami fontos dolog miatt. 

A kegyelet valaki vagy valami előtt tiszteletadást is jelent. Az ember olyan teremtménye a világnak, hogy lelki életét gondolatok és érzelmek határozzák meg, s bizonyos helyzetekben az embernek magának is szükséges, hogy tiszteletet adhasson valaki, valami felé, még akkor is, ha e valaki és/vagy valami személyesen, a valóságában nincs jelen, vagy már elmúlt, megtörtént. Mert szükséges a rá való emlékezés pillanata, az emlékezés folyamata gondolatokkal és/vagy érzelmekkel.Az embernek szüksége van gondolataira, érzelmeire. Ezek mélysége, szintjei, minőségei persze egyéntől függőek.

 

 

A tisztelet gyakorlása a lélek csiszolása is, ezáltal gondolatok és érzelmek kristályosodása, olykor tudatosulása is - én ezt így tapasztaltam. S szükséges-e ennek említése? Igen. Bizony az. Mint amennyire szükséges az önmegvalósítás, énközpontúság, önkiterjesztés, stb.  fogalmak helyébe az önmérséklet, önkontroll fogalmak elővétele és helyes alkalmazása.

 

                                                ---  +++ ---

 

  

A Limpiászi kereszt a Bükkben

 

                                                   ---xXx---

 

Sokat gondolkodtam, írjak-e eme építményről, de arra jutottam, hogy vidékünk igen vallástisztelő, vallásgyakorló volt régebbi időkben és ma is.

Bár, alapjában véve a Limpiászi kereszt a vallási építészet szép, csodás példája országunkban, de a népünk sok évszázados vallástisztelete és vallásgyakorlása a magyar kultúra része. Országunk legnagyobb tömegét pedig mindig a nép alkotta, ezáltal a legnagyobb tömegű vallásgyakorló réteg is a nép. A vallás nagyban hozzájárult és hozzájárul a nép hitéhez, mindennapi életéhez és annak minőségéhez, akár szellemiségében is. Gondoljunk csak a XIX-XX. századi parasztházak tisztaszobáiban lévő szentsarok részre, s a tisztaszobában Jézus és Mária képekre a falon, és persze a kereszt is megjelenik a tisztaszobában (persze, vallástól és vallásosságtól függött, egy-egy család milyen tárgyakhoz ragaszkodott a lakóházban). A szentsarok nagyon fontos helyszíne (volt???)a lakóháznak, ezáltal része a mindennapi életnek is, és az ünnepnapoknak egyaránt az emberek életében.

Tehát a vallás nagy szereppel és jelentőséggel bírt a magyar népnél, és nagy szerepe van mind a mai napig. Ezért döntöttem úgy, hogy beszélek a bükki Limpiászi kereszt kegyhelyről a Népi kőfaragás honlapon. 

 

                                                    ---xXx---

 

A XX. század elejére, a '20-as évekre teszik annak a kegyhelynek, emlékhelynek a megépítését, amely ma Limpiászi kereszt néven ismert.

Az emlékhely a Bükkben található, Lillafüredtől nem messze, a Mária útvonalon, annak egyik megállójaként, állomásaként, a fák között, az erdőben.

A hely elnevezése érdekes, nem magyar, hanem spanyol. Nem véletlenül.

Limpias nevű település a mai Spanyolország északi részén található, Cantabria autónom terület keleti részén. Egy kis település, alig 2000-es lélekszámmal.

 

A bükki emlékhelyet 2013-ban és 2014-ben is újították, szépítették, restauráltási munkálatokat végeztek.

Ez az erdei oltár, mint építmény, szép példája a vallási építkezésnek. A kőépítmény sajátos szerkezeti jellegzetességeket mutat, a valláshoz igazodva.

 

Maga az egész építmény a térben enyhén félköríves, ívelű alapú, s a táj jellegzetességeit, domborviszonyait figyelembe veszi, nem sérti azt.

Ez az építési mód jellemzően keleti kultúráknál szokás, hogy a környezetet, a természeti teret nem megbántva, nem megerőszakolva építik be, hanem annak domborzati viszonyaihoz alkalmazkodva.(Gondoljunk csak a kínai falra, ahol a falazat ugyanúgy ível, emelkedik és ereszkedik, ahogyan a hely domborzati viszonyai teszik ezt, s abból a kőzetből készült, ami az adott helyen legiinkább megtalálható, tehát nem "importálva" az alapanyagot.) Tőlünk többnyire nyugati kultúráknál ez az építési elgondolás még nem elterjedt szokás, hiszen az építkezések java része úgy történik, hogy "tereprendezést" hajtanak végre, ami leginkább a beépítendő terület síkká tételét jelenti feltöltéssel vagy elvétellel a tájból (mint földet, kőzetet). 

 Szép, tengelyes szimmetriára épülő szerkesztési elve van az erdei építménynek, mintegy meghatározva, "gyökereztetve" magát a kőkegyhely szerkezetét. A középen érezhető, hosszanti, tengelyes szimmetria mindkét oldalára (logikusan) szimmetrikusként láthatjuk az építmény jobb és bal oldalát, további tagozással, mintegy gazdagítva a szerkezetet.

A középen lévő oltár kőíve igen szép, például idézve az eredeti spanyol falucska templomának jellegzetes építészeti megoldását, de máshol is találhatunk ilyen és ehhez hasonló ívelést kis országunkban a vallási építészetben is.

 

 

 

(A cikk írása folyamatban)

---

 

Oldal: Limpiászi kereszt
Népi kőfaragás - © 2008 - 2024 - kofaragas-nepi.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat