TÁRSADALMI RÉTEGEK A BÜKKALJÁN

 

A társadalom összetettsége a Bükkalján, régebbi időkben

Először is kihangsúlyozandó, hogy társadalmi rétegek között vannak különbségek persze, de hasonlóságok is.

Hasonlóság többek között, hogy minden réteg magát a társadalmat alkotja, szervezi, élteti egy adott korban, egy adott időben, egy adott vidéken vagy népnél.

Ebből a szempontból tehát minden "társadalom-alkotó" fontos. Hiszen szerepe van az adott szervezettségben.

Legáltalánosabban ismert rétegek általánosított megnevezéssel, sok kultúrát összehasonlítva kb. i.e.2000-i.sz. 1900. :

Néhol rabszolgák, rabszolgatartás

(Föld és egyéb tulajdon nélküliek)

Jobbágyok, Parasztság

Iparosok

Kisebb ranggal rendelkezők

Nemesek, magasabb rangúak

Egy-egy igazgatási terület vezetői

Országvezetők

 

 

Fenti csoportosítás a tehát általánosnak mondható a Föld kerekén sok kultúrát figyelve, de minden vidéken újabb közös vonás van a társadalom-alkotók között.

Minden kultúránál (a rabszolgatartást most nem említem) a legnagyobb tömeget a jobbágyság, parasztság és iparosok egysége adja. Ezen "alkotók" tehát azok, amelyben a legtöbb ember van. Akár valamilyen tulajdonnal, akár anélkül.

Jóval kevesebben voltak a kisebb ranggal rendelkezők, még kevesebben a nemesek és magasabb rangúak, s persze, értelemszerűen a legkevesebb az országvezető egy adott társadalomban.

Minden "alkotó" hozzátesz valamit az adott társadalom életéhez egy bizonyos korban, bizonyos értelemben termelő tevékenységet végez, magának és a társadalom egészének is. 

Na, de mivel, hogyan?

A jobbágyság és parasztság legfontosabb termelő tevékenysége a földből, erdőből, mezőből, s állattartásból származott. Lehetőségeihez mérten saját maga részére is, de a társadalom egésze részére is. Ez leginkább fizikai munkával volt megteremtve.

Az iparosok már jóval kisebb mértékben foglalkoztak földdel, erdővel, mezővel, állattartássa, vagy másképp, mint a parasztság. Leginkább csak a saját szükségleteik kielégítésére, mert életükben nagy szerepet kapott a szakipar, a szakmunka. Ez a szakmunka legtöbb esetben tárgykészítés, és/vagy tevékenység szolgáltatása bármely réteg felé. Bár lehetett tulajdonukként föld, erdő, mező, de ez többnyire a szakmájuk szolgálatában állott.

Az iparosok között is lehettek módosak vagy még módosabbak, mindenesetre tény, viszonyításként a parasztsághoz, többnyire jobb körülmények között éltek.

Jelenleg e két társadalomalkotó csoportnál kívánok maradni, pontosan lelekszámbeli sokaságuk, az igen nagy tömegük miatt.

A parsztság és az iparosok.

Újra említem e két társadalomalkotó rétegnél a termelő tevékenységet, mert ez az a közös jellemző, mely mindkét csoportot egyaránt jellemzi.

A termelő tevékenység nagyon fontos mind a társadalom életéhez, fennmaradásához egy adott korban, mind korok összességét tekintve az idők folyamán.

A termelő tevékenység -logikusan- egy folyamat közös neve, mely meghatározza, jellemzi a folyamatot, azaz magát a termelést, mint cselekményt.

A termelés, mint cselekvés, cselekmény mai lexikális meghatározások által összességében a következőt jelenti:

Az ember sajátjává teszi a természet javait, ezt követően akár azt átalakítja bizonyos szükségletekhez, majd szállítja és eladja(egyes esetekkor cserélheti is). A sajáttá tétel-átalakítás(megmunkálás)-eladás(csere) által javak gyarapítása történik.

A termelésnek lehetnek ágazatai: gazdasági, ipari, stb.

Hogyan termelt a fenti 2 réteg, a parasztság és az iparosok?

Mit jelent a termelés a parasztság és az iparosok tekintetében?

Mit jelentett régen s mit jelent ma?

Esetleg van-e ma teremlő társadalomalkotó réteg avagy csoport nálunk?

Ha igen, milyen teremlés történik?

 

( A cikk folytatás alatt)

 

 

---

 

Oldal: Társadalmi rétegek a Bükkalján, régebben
Népi kőfaragás - © 2008 - 2024 - kofaragas-nepi.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat